Ede mondta:

A Pilis név szláv eredetű, a „pleš”, „plješ” származéka, jelentése ’kopasz hegytető, növényzet nélküli kopár hely’.

No de baknyúl…

A magyar eredetű „pilis” szó jelentése ’magasan fekvő, kopasz (világos) tető’. Ha összekapcsoljuk a pil-bil-pél-bél gyökökkel, akkor ’magasan fekvő, belső, tiszta, szent’ jelentések összegződnek a névben. A Pilis név a pVl mássalhangzó kapcsolatra épülő, magas hangrendű „pil”, „pel”, „pöl” abszolút gyökre és a hozzá kapcsolódó -s helynévképzővel keletkezett. Szerkezeti felépítése: pili + -s, magyar alakváltozata a Peles, Pölös, gyakran jelentkezik -ke képzővel: Piliske. A „pil”, „pel”, „pöl” alapú nevek közeli rokonságban vannak a bVl kapcsolatra épülőkkel, gyakori a „bel”, „bil”, „böl” változatuk is, és fordítva.

A névnek a környező nyelvekben saját hangtörvényekhez igazítással alakult ki a magyartól eltérő formája:

Pleš, Plešina, Pliš, Plješ,Plišivac, Plišći, Plechý {szláv},

Pleşu, Peleş {román},

Plechen, Plöck {német},

A Pilis leggyakrabban hegycsúcs neveként, illetve abból alakult tájnévként van jelen:

Pilis (757 m): csúcs a Pilis hegységben,

Pilis [Pleşu] (726 m): csúcs a Zarándi-hegységben,

Pilis [Pleşu] (1284 m): csúcs a Torockói-havasokban,

Piliske [Plieška] (467 m): csúcs a Terebesben [Tribeč],

Pilis [Plešina] (1061 m): csúcs a Madarasban,

Nagy-Piliske [Pilişca Mare] (1374 m): csúcs a Hargitában,

Piliske [Pilişca] (1222 m): csúcs a Bodzafordulói-hegyekben,

Pilis [Pleşei] (1077 m): csúcs a Szilon-havasban,

Piliske [Pleşiţa] (1514 m): csúcs a Szebeni-havasokban,

Pilisvár [Pleşcioara] (1465 m),

Pilis [Vârful Pleşei] (1946 m): csúcsok a Vulkán-hegységben,

*Pilis-tető [Culmea Pleşului] (911 m): csúcs a Moldvai-Előkárpátokban.

*Piliske [Plješevica, Plišivica] (1649 m), csúcs a Dinári-hegyvidék területén.

*Piliske [Plišivica] (771 m), csúcs a Risnyak hegységben, a Dinaridákban.

*Pilis [Plišivac] névvel kiemelkedés Ugljan szigetén (226 m),

*Pilis [Plišivac] domb (64 m) Krk szigetén,

*Pilis [Plišivac] két domb (241 m és 176 m) Dalmáciában,

*Pilis [Plišivac] határrész Brač szigetén és Dalmáciában,

*Pilis [Plišivac] két hegy (553 m és 986 m) Dalmáciában.

*Pilis [Plechý, Plöckenstein] (1378 m): csúcs a Cseh‒Német-erdővidéken [Šumava].

Nagy-Peleske (1292 m) nevű csúcs van a Gutin hegységben.

Pilis víznevek:

Pilis [Pleşu]: patak a Vulkán-hegységben,

Pilis [Pleşu] és Piliske [Pleşcioara] nevű mellékvize van a Zsil vízrendszerben a Zsályás [Jaleş] és a Szohodol [Sohodol] vízfolyásoknak,

Peles [Peleş] nevű mellékvize van a Prahova folyónak. Ez a Peles a névadója a Szinaja [Sinaia] városában 1883-ra felépült román királyi kastélynak Peles-kastély [Castelul Peleş].

*Piliske [Pliševica] nevű ponor (karsztforrás) van a Dinara hegységben.

Pilis tájnevek:

A Pilis tájnévként jelentkezik a Bakonyerdő (Dunántúli-középhegység) középtájakéntebből alakult a középkori Pilis vármegye neve.

A Pilis horvát formában Plišivica, később Plješevica alakkal a Dinaridák középtájának neveként jelenik meg. A Dinári-hegyvidékben fekvő, ma Plješevica névvel megadott hegyvidék magyar névalakjáról nincs feljegyzésünk, ezt a horvát forma mutatja. Ugyanakkor a Plješevica szláv névforma mesterséges beavatkozással alakított név. A hegyvidék horvát neve Plišivica volt, amelyet szerb ideológiai beavatkozással a jugoszláv időszakban változtattak Plješevica alakúra. Ratimir Kalmeta (1916–2005) szerint e névbeavatkozás része volt annak a kb. 20 jelentős hegycsúcsnév-változtatásnak, amelynek célja a „jugoszláv egység” erősítése, ill. mivel e hegyek magasságuknál fogva egyfajta horvát nemzeti szimbólumként jelentek meg, ennek csorbitása.

Pilis településnevek:

Pilis Pest megyében, középkori névalakja: Pylis,

SárpilisTolna megyében, Fülekpilis [Pleš] Nógrádban, középkori névformája Pelys,

Nyírpilis Szabolcsban, ennek középkori neve Pylys.

Utóbbi neveknek nincs kapcsolata sem Pilis hegycsúcs névvel, de víznévvel sem, motivációjukról közelebbit nem tudunk.

*Piliske [Plišavica] névvel XX. században létrejött helységrész van Dalmáciában.

*Piliske [Plišići] helységnév van Vinodol vidékén és Gacskamező [Gackopolje] területén Horvátországban.

A Peles és Pölös alakváltozat településnevekben gyakori:

Pölöske és Pölöskefő Zala megyében, mindkét település a Szévíz patak mellett fekszik, amelynek középkori neve Piliske / Pölöske volt.

Kispeleske [Pelişor] és Nagypeleske [Peleş] Szatmárban, mindkettő középkori névformája Pylyske.

Szláv névalakkal létrejött település volt Pelesalja (Podplesa) [Pidplesa / Підпле́ша] Máramarosban, illetve román néven említik elsőként a XV. században Peleskefalva (Pleszkuca) [Pleşcuţa] helységet az egykori Arad vármegyében.

A Pilis csúcsnév és víznév kapcsolata nem egyértelmű, a névadás motiváltsága még sok vizsgálatot igényelne, de azt tudjuk, hogy a Pilis és a Bél helynevek közeli jelentéstartalommal is bírhatnak.

A név:

A „pil” gyök alapjelentése: ’élénk, könnyed mozgás, lebegés’. A „pili” relativ gyök jelentése ’pihe, pehelyféle szálacska’ ezek valamilyen testről, egészről levakart, leváló részecskék. Ennek nyomán a „pilis” egyik jelentése ’levakart, lereszelt’. Tájnyelvi szóként a „pilis” = ’a kenyérnek felhasadt széle’ ill. ’az először megszelt kenyérnek, cipónak levágott felső része’. A Nyitra völgyében tájszó a „piliske” = ’megszelt, levágott kenyér felső része, teteje’. A katolikus egyházban a felszentelt papok, és szerzetesek feje tetején kopaszra borotvált kerek folt: pappilis, papkoszorú, barátpilis. A „pil” gyökhöz járuló képző az -s, azonos helyzetű a hamis, lapis, kőris szavakban lévő képzővel. Így a „pilis” = ’aminek pile kitűnik’. A „pil” gyök egy alapú a „fil” vagyis „fel”, „föl” gyökkel. Így a „pilis” eredetileg ’fölös’ vagyis ’felső’. Ugyanakkor a „pil” rokon a „vil” gyökkel ennek jelentése ’világos’ vagyis ’kopasz’ sőt az előzőek alapján ’kopasz, tar felső rész’. Mindezek összegzéseként a „pilis” = ’magasan fekvő, kopasz (világos) tető’. Ha összekapcsoljuk a pil-bil-pél-bél gyökökkel, akkor ’magasan fekvő, belső, tiszta, szent’ jelentések összegződnek a névben. Mindezek ellenére a Pilis néveredetére számos más megoldás is született: levezették a „pólus” = ’sarok, két átellenes pont egyike’, a „páros” = ’párban elhelyezkedő’ és a „pálos” = ’magyar alapítású szerzetesrend’ szavakból, több forrás a jászokkal hozza összefüggésbe: Peles (Palos, Pilis) néven említett királyuk volt a névadó.