Ede mondta:
A Pilis név szláv eredetű, a „pleš”, „plješ” származéka, jelentése ’kopasz hegytető, növényzet nélküli kopár hely’.
No de baknyúl…
A magyar eredetű „pilis” szó jelentése ’magasan fekvő, kopasz (világos) tető’. Ha összekapcsoljuk a pil-bil-pél-bél gyökökkel, akkor ’magasan fekvő, belső, tiszta, szent’ jelentések összegződnek a névben. A Pilis név a pVl mássalhangzó kapcsolatra épülő, magas hangrendű „pil”, „pel”, „pöl” abszolút gyökre és a hozzá kapcsolódó -s helynévképzővel keletkezett. Szerkezeti felépítése: pili + -s, magyar alakváltozata a Peles, Pölös, gyakran jelentkezik -ke képzővel: Piliske. A „pil”, „pel”, „pöl” alapú nevek közeli rokonságban vannak a bVl kapcsolatra épülőkkel, gyakori a „bel”, „bil”, „böl” változatuk is, és fordítva.
A névnek a környező nyelvekben saját hangtörvényekhez igazítással alakult ki a magyartól eltérő formája:
Pleš, Plešina, Pliš, Plješ,Plišivac, Plišći, Plechý {szláv},
Pleşu, Peleş {román},
Plechen, Plöck {német},
A Pilis leggyakrabban hegycsúcs neveként, illetve abból alakult tájnévként van jelen:
Pilis (757 m): csúcs a Pilis hegységben,
Pilis [Pleşu] (726 m): csúcs a Zarándi-hegységben,
Pilis [Pleşu] (1284 m): csúcs a Torockói-havasokban,
Piliske [Plieška] (467 m): csúcs a Terebesben [Tribeč],
Pilis [Plešina] (1061 m): csúcs a Madarasban,
Nagy-Piliske [Pilişca Mare] (1374 m): csúcs a Hargitában,
Piliske [Pilişca] (1222 m): csúcs a Bodzafordulói-hegyekben,
Pilis [Pleşei] (1077 m): csúcs a Szilon-havasban,
Piliske [Pleşiţa] (1514 m): csúcs a Szebeni-havasokban,
Pilisvár [Pleşcioara] (1465 m),
Pilis [Vârful Pleşei] (1946 m): csúcsok a Vulkán-hegységben,
*Pilis-tető [Culmea Pleşului] (911 m): csúcs a Moldvai-Előkárpátokban.
*Piliske [Plješevica, Plišivica] (1649 m), csúcs a Dinári-hegyvidék területén.
*Piliske [Plišivica] (771 m), csúcs a Risnyak hegységben, a Dinaridákban.
*Pilis [Plišivac] névvel kiemelkedés Ugljan szigetén (226 m),
*Pilis [Plišivac] domb (64 m) Krk szigetén,
*Pilis [Plišivac] két domb (241 m és 176 m) Dalmáciában,
*Pilis [Plišivac] határrész Brač szigetén és Dalmáciában,
*Pilis [Plišivac] két hegy (553 m és 986 m) Dalmáciában.
*Pilis [Plechý, Plöckenstein] (1378 m): csúcs a Cseh‒Német-erdővidéken [Šumava].
Nagy-Peleske (1292 m) nevű csúcs van a Gutin hegységben.
Pilis víznevek:
Pilis [Pleşu]: patak a Vulkán-hegységben,
Pilis [Pleşu] és Piliske [Pleşcioara] nevű mellékvize van a Zsil vízrendszerben a Zsályás [Jaleş] és a Szohodol [Sohodol] vízfolyásoknak,
Peles [Peleş] nevű mellékvize van a Prahova folyónak. Ez a Peles a névadója a Szinaja [Sinaia] városában 1883-ra felépült román királyi kastélynak Peles-kastély [Castelul Peleş].
*Piliske [Pliševica] nevű ponor (karsztforrás) van a Dinara hegységben.
Pilis tájnevek:
A Pilis tájnévként jelentkezik a Bakonyerdő (Dunántúli-középhegység) középtájakéntebből alakult a középkori Pilis vármegye neve.
A Pilis horvát formában Plišivica, később Plješevica alakkal a Dinaridák középtájának neveként jelenik meg. A Dinári-hegyvidékben fekvő, ma Plješevica névvel megadott hegyvidék magyar névalakjáról nincs feljegyzésünk, ezt a horvát forma mutatja. Ugyanakkor a Plješevica szláv névforma mesterséges beavatkozással alakított név. A hegyvidék horvát neve Plišivica volt, amelyet szerb ideológiai beavatkozással a jugoszláv időszakban változtattak Plješevica alakúra. Ratimir Kalmeta (1916–2005) szerint e névbeavatkozás része volt annak a kb. 20 jelentős hegycsúcsnév-változtatásnak, amelynek célja a „jugoszláv egység” erősítése, ill. mivel e hegyek magasságuknál fogva egyfajta horvát nemzeti szimbólumként jelentek meg, ennek csorbitása.
Pilis településnevek:
Pilis Pest megyében, középkori névalakja: Pylis,
SárpilisTolna megyében, Fülekpilis [Pleš] Nógrádban, középkori névformája Pelys,
Nyírpilis Szabolcsban, ennek középkori neve Pylys.
Utóbbi neveknek nincs kapcsolata sem Pilis hegycsúcs névvel, de víznévvel sem, motivációjukról közelebbit nem tudunk.
*Piliske [Plišavica] névvel XX. században létrejött helységrész van Dalmáciában.
*Piliske [Plišići] helységnév van Vinodol vidékén és Gacskamező [Gackopolje] területén Horvátországban.
A Peles és Pölös alakváltozat településnevekben gyakori:
Pölöske és Pölöskefő Zala megyében, mindkét település a Szévíz patak mellett fekszik, amelynek középkori neve Piliske / Pölöske volt.
Kispeleske [Pelişor] és Nagypeleske [Peleş] Szatmárban, mindkettő középkori névformája Pylyske.
Szláv névalakkal létrejött település volt Pelesalja (Podplesa) [Pidplesa / Підпле́ша] Máramarosban, illetve román néven említik elsőként a XV. században Peleskefalva (Pleszkuca) [Pleşcuţa] helységet az egykori Arad vármegyében.
A Pilis csúcsnév és víznév kapcsolata nem egyértelmű, a névadás motiváltsága még sok vizsgálatot igényelne, de azt tudjuk, hogy a Pilis és a Bél helynevek közeli jelentéstartalommal is bírhatnak.
A név:
A „pil” gyök alapjelentése: ’élénk, könnyed mozgás, lebegés’. A „pili” relativ gyök jelentése ’pihe, pehelyféle szálacska’ ezek valamilyen testről, egészről levakart, leváló részecskék. Ennek nyomán a „pilis” egyik jelentése ’levakart, lereszelt’. Tájnyelvi szóként a „pilis” = ’a kenyérnek felhasadt széle’ ill. ’az először megszelt kenyérnek, cipónak levágott felső része’. A Nyitra völgyében tájszó a „piliske” = ’megszelt, levágott kenyér felső része, teteje’. A katolikus egyházban a felszentelt papok, és szerzetesek feje tetején kopaszra borotvált kerek folt: pappilis, papkoszorú, barátpilis. A „pil” gyökhöz járuló képző az -s, azonos helyzetű a hamis, lapis, kőris szavakban lévő képzővel. Így a „pilis” = ’aminek pile kitűnik’. A „pil” gyök egy alapú a „fil” vagyis „fel”, „föl” gyökkel. Így a „pilis” eredetileg ’fölös’ vagyis ’felső’. Ugyanakkor a „pil” rokon a „vil” gyökkel ennek jelentése ’világos’ vagyis ’kopasz’ sőt az előzőek alapján ’kopasz, tar felső rész’. Mindezek összegzéseként a „pilis” = ’magasan fekvő, kopasz (világos) tető’. Ha összekapcsoljuk a pil-bil-pél-bél gyökökkel, akkor ’magasan fekvő, belső, tiszta, szent’ jelentések összegződnek a névben. Mindezek ellenére a Pilis néveredetére számos más megoldás is született: levezették a „pólus” = ’sarok, két átellenes pont egyike’, a „páros” = ’párban elhelyezkedő’ és a „pálos” = ’magyar alapítású szerzetesrend’ szavakból, több forrás a jászokkal hozza összefüggésbe: Peles (Palos, Pilis) néven említett királyuk volt a névadó.